Ha a fogyasztónak vásárlásával kapcsolatban kifogása merül fel, és azt nem tudja a vállalkozással rendezni, a gyors, ingyenes és egyszerű eljárást lefolytató békéltető testülethez fordulhat. A békéltető testület egyezséget próbál meg létrehozni a fogyasztó és a vállalkozás között, ennek hiányában pedig dönt az ügyben. Fontos, hogy a vásárló csak szerződésének teljesítésével, azaz egyedi jogvitájával kapcsolatban fordulhat a testülethez, más, a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó ügyben (pl. megtévesztés, árfeltüntetés, stb.) nem, ilyen esetben a békéltető testület átteszi az ügyet a fogyasztóvédelmi hatósághoz. 

A békéltető testületi eljárás célja

A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testület. Hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A vállalkozásnak együttműködési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy a békéltető testületi meghallgatásra a vállalkozás köteles válasziratot benyújtani, valamint a meghallgatáson a cég képviselője köteles megjelenni, ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki rá a fogyasztóvédelmi hatóság. 

A cég személyes megjelenési kötelezettsége nem terjed ki arra az esetre, ha székhelye, telephelye vagy fióktelepe nincs az eljárást lefolytató békéltető testület szerinti megyében. Ebben az esetben azonban a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

A békéltető testületi eljárás megindítása

A békéltető testületi eljárás megindításának feltétele, azaz az eljárás előtti első lépés, hogy a fogyasztó, azaz a vevő, illetve az adott szolgáltatást igénybe vevő az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. A közvetlen rendezés sikertelensége esetén adható be kérelem a békéltető testülethez.

Az eljárás megindításához a kérelemben az alábbiakat szükséges feltüntetni:

  • a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
  • a panasszal érintett vállalkozás nevét, székhelyét,
  • a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét érintő írásbeli dokumentumra, szerződésre, szállítólevélre, számlára, átvételi elismervényre stb.); a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez,
  • a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni,
  • az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt.

Ha a fogyasztó hiányosan nyújtja be kérelmét, a békéltető testület hiánypótlásra szólítja fel.

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. A fogyasztó azonban dönthet úgy, hogy más, azaz nem a lakóhelye/vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület folytassa le az eljárást, azaz a 20 békéltető testület közül bármelyikhez benyújthatja kérelmét.

 Az eljárás lefolytatása

Ha a kérelem tartalmazza az eljárás megindításához szükséges adatokat, akkor a békéltető testület elnöke meghallgatási időpontot tűz ki. A kitűzött meghallgatás során a konkrét beadványokat a békéltető testület tagjaiból választott 3 tagú tanács, vagy egyedül eljáró tag bírálja el. 

A panasszal érintett vállalkozás köteles válasziratot benyújtani, mely tartalmazza az üggyel kapcsolatos álláspontját. A vállalkozó ekkor, vagy a meghallgatáson nyilatkozik arról is, hogy a tanács döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el. 

A döntés

  1. egyezséget jóváhagyó határozat: az eljárás során az eljáró tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja. Ha az eljárás során egyezség születik a felek között, akkor az egyezség formájában egy kötelező érvényű határozatba foglalják, mely ugyancsak kikényszeríthető bírósági úton. 
  2. kötelezést tartalmazó határozat: ha a vállalkozás az eljárás során arról nyilatkozik, hogy a tanács döntését kötelezésként fogadja el, azaz aláveti magát a döntésnek, akkor a fogyasztói kérelem megalapozottsága esetén a tanács kötelező határozatot hoz, melynek érvényét tekintve azonos egy bírósági határozatéval és nem teljesítés esetén végrehajtási záradékkal lehet ellátni. A tanács kötelező határozatának, illetve a határozattal jóváhagyott egyezségnek a végrehajtását – abban az esetben, ha a vállalkozás nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak – a bíróságtól kérheti a fogyasztó.
  3. ajánlás: ha a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy nem nyilatkozott, akkor az eljáró tanács a rendelkezésre álló dokumentumok és bizonyítékok mérlegelése alapján ajánlást hoz, feltéve, hogy a fogyasztónak igaza van. Ha a cég az ajánlásnak nem tesz eleget, a fogyasztónak írásban értesíteni kell a testületet, amely a fogyasztó nevének megjelölése nélkül az ajánlást nyilvánosságra hozza. 
  4. eljárást megszüntető határozat: ha az ügy megítélése érdemben nem lehetséges, vagy a fogyasztó igénye megalapozatlan, a békéltető testület megszünteti az eljárást.

Jogorvoslat, fellebbezés

A törvény rendelkezései értelmében a bíróság előtt csak abban az esetben van lehetőség a határozat megtámadására, ha az eljáró tanács eljárási szabályt sértett, illetve a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól jogszabálysértés esetén. 

Fontos kiemelni, hogy a békéltető testületi döntés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Tehát a bírói út igénybe vételére a békéltető testületi eljárás lefolytatását követően is van lehetőség.