A békéltető testület intézménye évről-évre egyre népszerűbb a fogyasztók körében, sokan még mindig nem tudják, hogyan és milyen döntéssel zárulhat egy-egy eljárás. Azokban az esetekben, amikor az ügyben eljáró tanács akár a fogyasztó hibájából (például hiánypótlás nem teljesítése), akár tőle kívülálló ok (pl. hatáskör hiánya) miatt nem tud érdemben döntést hozni, az eljárást megszüntetéssel zárja.
Milyen esetekben szüntethető meg az eljárás?
A békéltető testületi eljárások menetét a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) szabályozza, így az ügyek megszüntetése is e jogszabály vonatkozó rendelkezései alapján történik. Tehát amennyiben a fogyasztó ügyében az alábbiakban felsorolt, az Fgytv. 31. § (3) bekezdés a)-d) pontjai közül bármelyik fennáll, az eljáró tanács az eljárást megszünteti.
a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
c) az eljárás folytatása lehetetlen,
d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség.
Megszüntetések a gyakorlatban
A Pest Vármegyei Békéltető Testületnél leggyakrabban előforduló ügyek, melyek végül az eljárás megszüntetéséhez vezetnek: a hiánypótlás határidőre történő nem teljesítése; a fogyasztói kérelem visszavonása; hatáskör hiánya; olyan speciális esetek, melyekben az eljáró tanács nem tud érdemi döntést hozni, így például, ha a fogyasztó felszámolás alatt álló, vagy megszűnt, vagy ismeretlen vállalkozással szemben indítja meg az eljárást; illetve, amennyiben a fogyasztó már korábban érdemi döntéssel zárult ügyében kíván ismételten eljárást indítani. Lássuk, mit is jelentenek ezek pontosan…
a) Hiánypótlás határidőre történő nem teljesítése: Amennyiben a békéltető testületi eljárást megindító fogyasztó hiányosan nyújtja be kérelmét, a testület hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlási felhívásban rendszerint azon iratok, dokumentációk pótlására hívják fel a fogyasztót, melyek az eljárás folytatásához feltétlenül szükségesek. Abban az esetben, ha a fogyasztó a hiánypótlási felhívásban foglaltakat határidőre nem teljesíti, a békéltető testület elnöke az eljárást megszünteti. Fontos azonban megjegyezni, hogy a hiánypótlás nem teljesítése miatti eljárás-megszüntetés nem akadálya annak, hogy a fogyasztó az Fgytv. 28. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott szempontokra figyelemmel ismételt kérelem benyújtásával új eljárást indítson.
b) Fogyasztói kérelem visszavonása: Miután a fogyasztó megindítja a békéltető testületi eljárást, gyakran előfordul, hogy a feleknek az eljáráson kívül sikerül egyezségre jutniuk, így a fogyasztó a kérelmét visszavonja, az eljárás pedig megszüntetésre kerül.
c) Hatáskör hiánya: A Pest Vármegyei Békéltető Testülethez beérkező fogyasztói kérelmek tekintetében jelentős az az ügyszám, melyekben a testület, a kérelmek tárgyát tekintve nem rendelkezik hatáskörrel, így azokban nem tud eljárni. Fontos kiemelni, hogy a békéltető testületek hatáskörébe tartozó fogyasztói panaszok jellegét az Fgytv. 18. § (1) bekezdése szabályozza, így annak vizsgálata, hogy a testület eljárhat-e az adott ügyben, erre tekintettel történik.
A hatáskör hiánya miatti megszüntetések között a leggyakoribb, amikor az eljárást mikro-, kis- vagy középvállalkozás indítja meg. Tekintettel arra, hogy az Fgytv. 2. § a) pontja alapján a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában erre lehetősége van és fogyasztónak minősülhet, azonban csak abban az esetben, ha a benyújtott kérelem tárgya nem a vállalkozás tevékenységi körével függ össze. Ellenkező esetben ugyanis, tehát, amennyiben a fogyasztói panaszban megjelölt termék vagy szolgáltatás a vállalkozás tevékenységi körébe tartozik, a vállalkozás nem minősül fogyasztónak, a kérelem pedig nem tekinthető fogyasztói panasznak, hanem két vállalkozás között fennálló jogvitának, melyben a békéltető testület nem rendelkezik hatáskörrel. Bírósághoz lehet fordulni.
További tipikus eset, mely szintén nem tartozik a békéltető testület hatáskörébe, amikor a panasz tárgya pénzügyi termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódik. Pénzügyi, biztosítási tárgyú panaszokban a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) jár el, így a fogyasztók az ilyen jellegű panaszaikkal a PBT-hez fordulhatnak.
Gyakori a megszüntetések között, amikor a fogyasztó külföldi vállalkozással (határon átnyúló fogyasztói jogvita), vagy magánszeméllyel, esetleg önkormányzattal, egyéb hivatallal szemben, illetve olyan ügyben kíván eljárást indítani, melynek tárgyát tekintve (pl. ingatlan-adásvétel, válóper stb.) az nem tartozik a békéltető testület hatáskörébe.
Külföldi vállalkozással szemben felmerült panasszal az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának magyarországi szervezetéhez lehet fordulni, amely egy európai uniós hálózat tagjaként a határon átnyúló fogyasztóvédelemben, a határon átnyúló fogyasztói panaszok megoldásában és a fogyasztók tájékoztatásában tölt be fontos szerepet. E mellett online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén a Budapesti Békéltető Testület az illetékes.
Fontos kiemelni, hogy a békéltető testület olyan termékkel és szolgáltatással összefüggő ügyekben jár el, melyek az Fgytv. 2. § a)-b) pontjában meghatározott definíció szerinti fogyasztó és vállalkozás között merültek fel, tehát két magánszemély között fennálló jogvitában, illetve önkormányzattal, egyéb hivatallal szemben nem tud eljárni, arra nincs hatásköre. Nincs hatásköre továbbá olyan ügyekben sem, melyek tárgyukból adódóan nem fogyasztóvédelmi jellegűek, mint például az ingatlan-adásvétel, vagyonmegosztás, rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyek, bűnügyek stb.
d) Eljárás indítása felszámolás alatt álló, megszűnt vagy ismeretlen vállalkozás ellen: Amennyiben a fogyasztói kérelem benyújtását követően a békéltető testület tudomására jut, hogy az ügyben érintett vállalkozás felszámolás alatt áll, tájékoztatja a fogyasztót, hogy az ügyében eljárás nem indítható, illetve, hogy követelésével felszámolóbiztoshoz fordulhat. Hasonlóan nem indítható eljárás megszűnt vállalkozás ellen, illetve olyan ügyben sem, melyben a fogyasztó nem nevezi meg a vállalkozást, vagy megnevezi ugyan, de az a céginformációs adatbázisban nem található vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartása alapján nem azonosítható a bepanaszolt személlyel, aki esetleg nem is ténylegesen működő vállalkozó
e) Fogyasztó ügyében már született döntés: A fogyasztó kérelmére indított eljárás folytatását az eljáró tanács szükségtelennek látja, és az Fgytv. 31. § (3) bekezdés d) pontja alapján megszüntetni, ha fogyasztó ügyében korábban már született döntés a békéltető testület előtt. Fontos kiemelni, hogy amennyiben egy adott ügyben már született döntés, az eljárás újbóli megindítása csak abban az esetben lehetséges, ha az üggyel kapcsolatban további, az ügy előmenetelét segítő információk állnak a fogyasztó rendelkezésére.
Eljárás újraindítása
Azok az ügyek, melyek például hiánypótlás nem teljesítése miatt, vagy azon okból szűntek meg, mert a békéltető testület számára nem álltak rendelkezésre az ügy folytatásához szükséges dokumentációk, újraindíthatók, amennyiben a fogyasztó a hiányokat pótolja és az Fgytv. 28. § (2) bekezdésnek megfelelő hiánytalan kérelmét ismételten benyújtja.
2017. okt.
Gólya Szandra
a Pest Vármegyei Békéltető Testület tagja
az Eljáró Tanács elnöke
