Tanácsadás gyakori témái

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése.

Egyszerű meghatározással a békéltető testület hatáskörébe a termékek vásárlásával és  szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos fogyasztói jogviták tartoznak, amelyek általában hibás teljesítésre és szerződésszegésre vezethetők vissza.

A Pest Megyei Békéltető Testületnek nincs hatásköre például munkajogi, családjogi, cégjogi, esélyegyenlőségi és hatósági kérdésekben eljárni. Az eljárás megszűntetésre kerül akkor is, ha az Eljáró Tanács megállapítja, hogy a bepanaszolt vállalkozás felszámolási eljárás alatt áll.

A pénzügyi, biztosítási panaszok rendezését pedig egy speciális fórum, a Pénzügyi Békéltető Testület ( www.penzugyibekeltetotestulet.hu ) hivatott ellátni.

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

Levelezési cím: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest, Pf.: 172

Ha a Pest megyei lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó a hitelintézetre vagy biztosító társaságra vonatkozó panaszát az általános hatáskörű békéltető testületnek, például a Pest Megyei Békéltető Testületnek küldi meg, akkor a fogyasztó egyidejű értesítésével az ügyet áttesszük a hatáskörrel rendelkező Pénzügyi Békéltető Testülethez.

A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a Tanács azt határozattal jóváhagyja. Egyezség hiányában a Tanács folytatja az eljárást.  Az egyezségi kísérlet eredménytelensége esetén a Tanács az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte.

Az Eljáró Tanács ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

Az Eljáró Tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja. Előfordul, hogy a fogyasztó alaptalan panaszt terjeszt elő, a vélt hibáért nem a vállalkozás a felelős.

Nem, a békéltető testületi eljárás illetékmentes és díjmentes. A Testületek nem pénzbeli bevételekből, hanem állami támogatásból működnek.

Békéltető testületi eljárás a fogyasztó (panaszos) írásbeli kérelmére indul.

A hatályos fogyasztóvédelmi törvény szerint már nem csak a természetes személyek (magánszemélyek) kezdeményezhetik a békéltető testületi eljárás megindítását. Fogyasztónak minősülnek a mikro, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek, társasházak, lakásszövetkezetek és egyházi jogi személyek is abban az esetben, ha a panasz nem a tevékenységi körben keletkezett. A cégek és a fent felsorolt szervezetek tevékenységi körükkel összefüggésben keletkezett jogvitáikat bírósági eljárásban rendezhetik.

Az eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a jogvita rendezését.

Az eljárás megindítása iránti kérelmet a fogyasztónak a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a vállalkozás vagy annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testülethez kell benyújtania. Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – a fenti illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.

A kérelem formanyomtatványa személyesen átvehető a Pest Megyei Békéltető Testület ügyfélszolgálati irodájában (1119 Budapest, Etele út 59-61. II/240.), vagy letölthető illetve kitölthető a honlapunkon a „Panaszküldés” menüpont alatt. A fogyasztónak a kitöltött kérelemben röviden elő kell adnia a vállalkozással szembeni panaszát, a panaszt alátámasztó tényeket, és csatolnia kell azoknak az okirati bizonyítékoknak a másolatát, melyekre a beadványában hivatkozott.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
• a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
• ha a fogyasztó az illetékességet az általa megjelölt békéltető testületre kívánja alapítani, a kérelmezett testület megjelölését,
• a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
• a fogyasztó nyilatkozatát az előírt feltétel teljesítéséről, miszerint a jogvitát közvetlenül a vállalkozással megkísérelte rendezni, de az nem járt eredménnyel,
• a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
• a testület döntésére irányuló indítványt,
• a fogyasztó aláírását.

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, valamint a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.

A fogyasztó meghatalmazott útján is eljárhat. Ebben az esetben a kérelemhez csatolni kell az eredeti aláírásokat tartalmazó meghatalmazást.

A hiánytalan kérelem beérkezését követő kilencven napon belül, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja

A békéltető testület általában háromtagú tanácsban jár el (fogyasztóvédelmi szervezet jelöltje és a kamarai jelölt, mint a Tanács tagjai, valamint az eljáró tanács elnöke, akit a Testület elnöke jelöl ki a tagok közül).

Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél kéri, ilyen esetekben is háromtagú tanácsnak kell az ügyben eljárnia.

A békéltető testület eljárása nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni. Ez a meghatározás ajánlott–tértivevényes levélre vonatkozik.

Az eredeti panaszt tartalmazó indító iratot írásban kell elkészíteni és benyújtani. Az előadottak szóbeli kiegészítésére, az előadottak módosítására a MEGHALLGATÁS során van lehetőség. A fogyasztóvédelmi törvény a panasz tárgyalását meghallgatásnak nevezi.

A Békéltető Testület írásos értesítésben a vállalkozást felszólítja, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. A Békéltető Testület figyelmezteti a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A vállalkozás alapvető kötelezettsége a válaszirat megküldése a Békéltető Testületnek és együttműködési kötelezettség is terheli. Olyan személynek kell képviselni a vállalkozást a meghallgatáson, aki nyilatkozattételre és egyezség létrehozására is jogosult. A vállalkozás kötelezettségeit a fogyasztóvédelmi törvény részletesen tartalmazza.

Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

A békéltető testületi eljárás elsődleges célja a felek közötti vita mindkét fél számára elfogadható egyezséggel történő lezárása. A felek közötti egyezséget az eljáró tanács határozatba foglalja, mely végrehajtható.

Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében dönt. Ha a tanács a fogyasztó kérelmét megalapozottnak találja, kötelezést tartalmazó határozatot csak abban az esetben hozhat, ha a vállalkozás az eljárás során akként nyilatkozott, hogy aláveti magát az eljáró tanács döntésének.

Ha a vállalkozás ilyen nyilatkozatot nem tett, az eljáró tanács ajánlást tesz, melynek teljesítése a vállalkozás hatáskörébe tartozik. A vállalkozásnak azonban az ajánlás teljesítését is érdemes megfontolnia, mivel a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozza a www.panaszrendezes.hu  honlapon, a Közzététel menüpont alatt.

Ha az eljáró tanács a meghallgatást követően a fogyasztó vállalkozással szembeni kérelmét megalapozatlannak találja, a kérelmet elutasítja.

A tanács az eljárást megszünteti, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja, a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, az eljárás folytatása lehetetlen, vagy ha az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból nincs szükség.

Az Eljáró Tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján a meghallgatáson hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát a békéltető testület ajánlott–tértivevényes levélben legkésőbb 30 napon belül megküldi a feleknek.