Közzététel

Egyezség hiányában az ügy érdemében az eljáró tanács kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve a kereskedelmi kommunikációjában közölt általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte.
Ha a vállalkozás képviselője nem vesz részt a meghallgatáson, akkor a békéltető testület eljáró tanácsa megalapozott fogyasztói panasz esetében is csak ajánlást hozhat. Az eljáró tanács ajánlást tesz akkor is, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, vagy a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
Ha a vállalkozás az eljáró tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítéstől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. Ha az ajánlás hatályon kívül helyezését kérték, akkor a nyilvánosságra hozatal csak a bírósági eljárás jogerős befejezése után történhet.
A békéltető testület a fogyasztói panasz alapján, annak másolatban történő megküldésével felszólítja a vállalkozást, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A békéltető testület az értesítésében figyelmezteti a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó, a fogyasztóvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
A Pest Megyei Békéltető Testület nyilvánosságra hozatala a jövőben a honlapján jelenik meg.
A Testület javasolja a t. Fogyasztóknak, hogy különösen a tartós fogyasztási cikkek, de általában nem a napi szükségletre beszerzett termékek vásárlása vagy valamely szolgáltatás tervezett eseti igénybevétele előtt tájékozódjanak honlapunkon! A „Közzététel” menüpontban találhatják meg azoknak a vállalkozásoknak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenységük megjelölését, melyek nem tettek eleget az eljáró tanács ajánlásának vagy nem küldtek válasziratot és a kitűzött meghallgatáson nem jelentek meg, azaz nem működtek együtt a békéltető testülettel a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésében.
A Pest Megyei Békéltető Testület bízik a nyilvánosság erejében, a tudatos vásárlói kör bővülésében és a fogyasztói kultúra folyamatos fejlődésében.
A nyilvánosságra hozatal jogszabályi felhatalmazását a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (röviden: Fgytv.) 36. § (1) bekezdésében és a 36/B. §-ban szereplő rendelkezések tartalmazzák.

Budapest, 2013. október 21.

Dr. Csanádi Károly
vezető jogtanácsos
a Pest Megyei Békéltető Testület elnöke